Iskolai várakozás.
Oh égő, maró kín.
Hozzád szól e remek rím.
Iskola padlaja a szín,
Szabadságnak hamvain,
Hol szenvedő diákok várnak,
Engedve a tanár hatalmának.
Kérdem én, hol az igazság?!
Padlón ülve várjak?! Pimaszság!
Bezzeg ha én egy percet is késnék,
Naplónkba bűvös K betűt kapnék.
Hiába itt bizton nem ritkaság,
Hogy elkerüli a diákot az igazság. |