Tükor

A tükör elé állok üres szemeimbe nézek,

Karomon felhasadt bőrömre, miből vérzek.

Nyelvemmel kóstolom meg fémes ízemet,

Érzem dobogni jéghideg szívemet.

Elvesztem úgy érzem, nem élvezek semmit,

Nem tudok igazán már szeretni senkit.

De legalább szívből élvezném amit mások is tesznek,

Amitől vadállati ösztöneik boldogak lesznek.

Szívemet legalább egy apró melegség járná át,

Nem pedig gyászolná a régi idők dalát.

Tükörképemet nézve nem tudok mást kérdezni,

Álom-e csupán, vagy fogok még érezni ?