Két újabb vers!
Dalamar The Dark 2006.11.16. 13:57
Írtam egy szomorúbb, és egy vidámabb verset, a matematika óra mindíg megihlet, de úgy is foglmazhatnék, hogy ANNYIRA unalmas és ÜRES, hogy a rímeléssel ütöm el az időmet. Remélem örömötöket lelitek bennük. Egyik keresztrímeléssel született, ami nagy gyengém, de úgy érzem, ez nem lett annyira szörnyű, talán épp a humorosabb részek miatt jobb a közérzete. Olvassátok hát őket.
Elveszett
Elveszett életem lángsugara,
Lelkem hangos Áriadala.
Vérem pezsgése mélységesen néma.
Eltűnt, keserű, halott minden tréfa.
Semmivé foszlott emlékeim képe,
Zárt ajtók mögött vár szépsége.
Erőtlen vagyok, hogy kapuit kitárjam,
Tőrömet arany szívéből kirántsam.
Tetteim emléke mérgezi boldogságom.
Régóta várlak
Régóta várok bébi,
A hátam ettől nagyon fáj.
Gyere nem kell félni,
Nyíljon szóra szád.
Lehet kámzsám nem épp trendi,
Testem sápadt és sovány.
Egyenruha, nincs mit tenni!
Add ide két kacsókád!
Nem kell, hogy féldd a kaszást bébi,
Minden rendben lesz, ő sosem bánt.
Hidd el, nem jó örökké élni,
Sok ismerősöd nagyon vár!
Utazásod ezen része most lezárult,
De jó lesz neked odaát.
Vonatod egy új világba száguld,
Fütyülve az elmúlás dalát.
|