|
Két új vers
Dalamar The Dark 2006.09.14. 15:00
 Írtam két nem túl jókedvű verset, jó kis matekóra.
Nincs remény
Minden este a holdat nézve,
Eljön hozzám kérve,
Hogy utamról letérve,
Fojtsam vágyaim vérbe.
Hazudik nekem kedvesen,
S bánatos tőle kedvesem.
Hiába kűzdök hevesen.
Minden éjjel elesem.
Zuhanok le a mélybe,
Elveszek az éjbe.
Nincs szívemnek reménye,
Elvesztem, mindennek vége.
Bántó gondolat
Nagy gondolat bánt engemet,
Megrontották a lelkemet.
Sötét árnyaknak lett az otthona,
Minden gondolatom bántó, s mostoha.
Felülkerekedett bennem az emberi vérem,
A tükörben látom, szívem méllyén érzem.
Kűzdök magam ellen, s közben másnak ártok.
Undok lét ez nekem, vérizzító átok.
Pedig most, mikoron eljött az én napom.
Nem lehetek boldog, élnem kell vakon.
S ha nem is elég, hogy szemem világa fekete,
Hiányzik a tapintás, nem érzem a kezemet.
Kedvesemért nyúlok, de a levegőbe markolok,
Lelkem egy része feladná, de még mindíg harcolok.
Hol van az a tehettség, mely régen átitatott?
Úgy mint elmém fénye, szép lassan elhagyott.
Nem tehetnek róla, se a világ, se a testem.
Megmérgeztem őket, romlottságba estem.
Hogy nézzen fel rám így, bárki ember fia?
Aki rámtekint megértem, nincs mit mondania.
Én is csak fejem rázom, a tükörképet látva,
Nem vagyok már más, multam csonk maradványa.
Meddig képes így elfogadni, ki szívéből szeret?
Tudva, hogy csak süllyedek, s ő semmit se tehet.
A halál árnyékában járva, már nem félem a jövőt.
Bár őszinte szeretettel magamhoz ölelhetném őt.
S mikor hozzátok síromra a rózsa virágot,
Én karjaimmal a mélyből felnyúlok értük,
Hogy egy halott, romlott lovaggal éljék mega véget.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT![0===[!!!ÜDVÖZÖLLEK A HOLD SÖTÉT OLDALÁN!!!]xxx>](/portal/darksideofthemoon/image/darkside.jpg "0===[!!!ÜDVÖZÖLLEK A HOLD SÖTÉT OLDALÁN!!!]xxx>")
